8. First Day - Első Nap

ELSŐ NAP

- M-mit keres i... - kérdezted, de elakadt a hangod, amikor észrevetted, hogy Mr. Oh a testedet bámulja, legfőképpen a mellkasodat. Aztán eszedbe jutott, hogy csak a hálóinged van rajtad, és nem viselsz fehérneműt. Már régóta vágytál arra, hogy így láthasson a professzorod, de ez még akkor volt, amikor férfiként tekintettél rá. Akárhogy is, nem volt könnyű kitörölni az iránta érzett vágyat, ami több mint egy évig tartott. De lehet, hogy volt kettő is. A tudat, hogy a professzorod meleg eléggé vágycsökkentő volt, de még így is a stílusa, a kisugárzása... mindene túl férfias volt ahhoz, hogy elhidd, az előtted álló szexi teremtés valójában a férfiakra bukik. Szó szerint.

- Csak nem most adtál valakinek egy jó orált? - kérdezte Mr. Oh hirtelen, mire összeszűkítetted a szemeid.

- Mi a fenéről be...

- Valaki ráélvezett a szádra. Látod? - Teljesen lesokkolt, amikor egyik kezével letörölte a szád szélét, és feléd nyújtotta a mutatóujját, amin valami fehér cucc volt, valószínűleg a turmixod.

Eltoltad a kezét.

- Tűnjön el! - mondtad határozottan.

Már majdnem becsuktad az ajtót, amikor megjelent a nővéred.

- Jó reggelt, Mr. Oh. Lee Jieun vagyok, Hyori nővére - nyújtott kezet, amit Mr. Oh el is fogadott, majd meghajolt  a nővéred előtt.

- Ne, annyonghaeseyo!

A nővéred elhúzta a kezét.

- Idősebb nálam, szóval ne kezeljen úgy, mint egy ahjummát, oké?

Mr. Oh  kuncogott egyet.

- Ó, biztos nehezek a csomagjai. Menjen be!

- Nem! Ott marad - kiáltottál, miközben beálltál az ajtóba, és a kezeddel próbáltad blokkolni az utat.

A nővéred megpöckölte a homlokod, mire fájdalmasan nyüszítettél.

- Menj az útból és öltözz át, férfi vendégünk van - mondta, miközben bement a lakásba. - Moderáld magad!

Hitetlenkedve pislogtál a nővéredre és Mr. Oh-ra, majd sutyorogva hozzátetted:

- Férfi... tch!

Mindketten visszanéztek rád.

- Mit mondtál? - kérdezte Jieun.

Láttad, ahogy a professzorod rád mered.

Ignoráltad őket, majd te is bementél a házba.

---

- Mától Mr. Oh ebben a házban fog lakni, amíg át nem mész matekból - kezdte Jieun. 

- Már mondtam, hogy nincs szükségem matek tanárra, mert biztos, hogy át fogok menni! - nyafogtál de Jieun figyelmen kívül hagyott, és hívta az egyik cselédet. 

- Kész a vendégszoba? 

- V-vendégszoba? - kérdezte a lány. 

- Igen, a vendégszoba.

A cselédek egymásra néztek, mielőtt az egyikük beszélni kezdett.

- D-de a vendégszoba kulcsai Juinnimnél* vannak.

- Mi... Miért?

Erre már te is közbeszóltál.

- Nem értem, miért döntött úgy apa, hogy Mr. Oh itt maradhat, ha nincs egy szabad szobánk, amiben aludhatna.

Amint ezt kimondtad, hirtelen eszedbe jutott valami:

- Unnie! Mr. Oh akár aludhatna a te szobádban is.

A nővéred szemei összeszűkültek, ahogy rád nézett.

- Mivel Kris is a te szobádban alszik, amikor itt van.

- Yah! - emelte fel a hangját Jieun, miközben kínos pillantásokat vetett Mr. Oh felé.

- De rengeteg üres szobánk... aish! - káromkodott hirtelen a nővéred, ahogy eszébe jutott, hogy egyik üres szobában sincs ágy. - Ah, tudom már! Kérem, szóljanak Mr. Go-nak, hogy vegyem egy ágyat.

- Unnie, megőrültél? - kérdezted felháborodva.

- Miért?

- Nem is marad sokáig. Sőt, egyáltalán nem marad itt.

- Fejezd be a...

- Nos, nincs szükségem ágyra - szólt közbe Mr. Oh, mire mindketten rá néztetek. - A-a földön is aludhatok.

- Biztos benne?

- Miért kérdezed, hogy biztos-e benne? Persze, hogy biztos! Létezik egyáltalán olyan férfi, aki nem tudna a földön aludni? Aki nem, az valószínűleg meleg - mondtad, mire Mr. Oh majdnem megfulladt a saját nyálában, aztán ott hagytad őket.

- Na haragudjon a húgom viselkedése miatt. Néha annyira gyerekes...

- Igen, tényleg az, már megtapasztaltam! - mondta Mr. Oh, miközben elnevette magát.

- Maga vendég itt, ezért nem hagyhatom, hogy a földön...

- Ó, nem probléma. Elalszom a földön.

- Elnézést, agassi... - szólt az egyik szobalány. - Még ki kell takarítanunk az egyik szobát, mert az összes tele van porral és kosszal.

- A-ah, tényleg? - Jieun beharapta az ajkát, ahogy belegondolt. - És mennyi időbe telik, míg kitakarítják?

- Talán holnaptól már használatba veheti a vendég, mivel rendet kell még pakolni.

Jieun bólintott.

- Aigoo! Sajnálom, Mr. Oh. Nem igazán készültünk fel. Úgy volt, hogy az apánk felel mindenért, de sajnos el kellett utaznia.

- Semmi gond. Tényleg - mondta Mr. Oh.

Aztán Jieunnak ismét eszébe jutott valami.

---

Elmentél zuhanyozni, miközben a gondolatok tomboltak a fejedben. Mi az istenért kellett felfogadni egy magántanárt? Aish! Káromkodtál magadban, ahogy mérgesen belemasszíroztad a sampont a hajadba. Napokkal ezelőtt odáig voltál az ötletért, hogy Mr. Oh legyen a magántanárod, de most ugyanannyira utáltad. Miután lefürödtél, magad köré csavartál egy törölközőt, és úgy mentél át a szobádba. Ahogy kiléptél a fürdőszobából, azonnal kiabálni kezdtél, amikor észrevetted Mr. Oh-t a szobádban. 

- YAH!!!!!

Mr. Oh annyira megijedt, hogy eldobta a kezében lévő táskát, s felkiáltott.

- Aish!

- Mit csinál a szobámba? - kiáltottál még egyszer, ahogy visszamentél a fürdőbe, és az ajtó mögé rejtőztél. 

Mr. Oh nem válaszolt, összeszedte a véletlenül elhajított táskájából kiszóródott cuccokat.

Észrevettél egy ismerős csomagolást a földön, amit Mr. Oh éppen felvenni készütlt. Azonnal kimentél a fürdőből, összeszűkült szemekkel néztél a tanárodra, és rá szegezted az egyik ujjad, miközben kiabálni kezdtél vele.

- Mégis mi a francért hozott óvszert a házunkba?!

Mr. Oh a szája elé tette a mutató ujját jelezve, hogy maradj csendben.

- Megpróbál majd megerőszakolni? - gúnyolódtál.

Mr. Oh nagyokat pislogva bámult rád, mielőtt hangos nevetésbe tört ki.

- Még mindig utánam vágyakozol? Azok után, hogy tudod mi vagyok? Whoaa! Jinjja? - röhögött tovább a professzorod, ahogy visszapakolta a dolgait a táskájába.

- Y-YAH!

- Ezek az óvszerek - kezdte a professzor, ahogy feléd mutatta a csomagot. - Nem az enyémek, érted? Sosem viseltem még óvszert...

Ezzel a kijelentéssel még undorítóbbnak találtad Mr. Oh-t. Szóval sosem védekeznek, amikor a barátjával szexel? Fúj!

Megvontad a vállad, majd a szekrényedhez sétáltál.

- Kimenne a szobámból? Senki sem adott rá engedélyt, hogy...

- De, a nővéred! - vágta rá Mr. Oh.

- Nos, ő a tulajdonosa ennek a szobának, hogy eldöntse?

- Nem tudom. Ez a te házad.

- Kifelé! - mondtad feldühödve Mr. Oh pedáns válaszán.

- De nincs szoba, ahol maradhat...

- Majd megbeszéljük később! Most menjen ki a szobámból, mert szeretnék átöltözni!

- Rendben, rendben. Megyek már, megyek már!


Már délután hat óra volt, az ágyadon feküdtél, míg Mr. Oh a földön. Már kipróbálta a kanapét is, de túl magas volt hozzá, így nem maradt más választása csak a padló. Végül beleegyeztél, hogy a ma éjszakát a szobádban töltse, mivel az övé még nem volt készen. Éppen ecchi-t olvastál a telefonodon, de Mr. Oh testre feszülő pólója alól kilátszódó háta elvonta a figyelmed. Beharaptad a szád, miközben azon agyaltál, hogy húzhatnád fel ezt a férfit... nőt... mármint férfit. Ugh!

Mr. Oh is a telefonján lógott, éppen sms-t írt Luhannak, hogy gondolja meg magát és béküljenek ki, mert hiányzik neki, és már napok óta depressziós miatta. De nem kapott választ. Egyet sem. Miután elküldte a következő üzentet, a következő szöveggel:A táskámban felejtetted az óvszered! Luhan azonnal válaszolt: Oh, tényleg? Miért nem próbálsz ki egyet a diákoddal Professzor Oh? 

Mr. Oh csalódottan sóhajtott fel, majd letette a telefonját a párnája mellé, és becsukta szemeit.

- Mr. Oh - szólítottad meg, de nem válaszolt. - Yah! Mr. Oh! - szóltál neki még egyszer. Úgy döntöttél megbököd őt a lábaddal. - Mr. Oh!

Hallottad, ahogy morog egyet válaszképpen.

- Nézzen rám! - mondtad, de ez még nem volt elég, hogy eléggé felidegesítsd, ezért még egyszer megbökted a lábaddal.

- Azt mondtam, nézzen rám!

- Aish! Minek? - nyafogott.

- Yah. Most meg mérges? - gúnyolódtál tovább, mire a professzorod szúrós tekintettel nézett rád. - Meg akar ölni a szemeivel?

- Mit akarsz?! - kérdezte nyugodtan, de még így is érezhető volt a hangjában lévő harag.

- Miért alszik? - kérdezted.

Mr. Oh összeszorította a szemeit, miközben nagy levegőt vett, majd ismét rád nézett.

- Azért keltettél fel, hogy ezt megkérdezd?

Úgy helyezkedtél az ágyadon, hogy az arcod csak néhány centire legyen a professzorodétól.

- Csak nem egész éjszaka szexelt a barátjával, hogy máris ennyire álmos? - húztad az agyát. Luhan említése hallatán Mr. Oh visszafeküdt a párnájára, de még mindig téged nézett.

- Vagy talán... - kezdted, miközben míg leljebb másztál az ágyadról, hogy közelebb kerülj a tanárodhoz. - Annyira megijedt attól, hogy velem kell lenni az év végéig, hogy... - hirtelen elakadt a lélegzeted, ahogy lezuhantál az ágyról, és egyenesen Mr. Oh-n landoltál.

Azonnal észrevetted, hogy Mr. Oh kezei a melleidet markolták, míg arcotok csak egy centire volt egymástól, az orrotok összeért. Mikor Mr. Oh is észrevette, gyorsan l elkapta onnan a kezeit, így a testetek is összeért.

- Szállj le rólam! - mondta a Mr. Oh, majd oldalra pillantott.

Mielőtt még megmozdultál volna érezted, hogy valami bökdös oda lent.

- Azt mondtam, szállj le! - kiabált ezúttal. Lepillantottál, és a szemeid azonnal elkerekedtek, mielőtt felálltál, és eltakartad a szád a döbbenettől.

Bocsánatot akartál kérni, de Mr. Oh gyorsan csettintett egyet a nyelvével, ahogy felállt, és a fürdőbe rohant. A kezei az ágyékén voltak, valószínűleg, hogy eltakarja azt.

Odaszaladtál az ajtóhoz, miközben beszéltél.

- S-sajnálom, s-seonsaengnim. - Nem érkezett válasz, így hátra léptél, és leültél az ágyadra.

C-csak... nem m-merevedése van?

*Juinnim - koreai megfelelője a ház urának. 

---

Sehun és a perverz beszólásai kk

De Hyori sem hagyja magát :P

Luhan meg játssza a sértődöttet...

AAAAAAAAAA, DE ÉN IS AKAROM ÉREZNI SEHUN MEREVEDÉSÉT!!!

milyen jó lehet Luhannak... 

Egyébként észrevettem a stasztisztikákban, hogy több mint 100an néznek meg egy fejezetet, de ez a lájkolók ( se a kommenetlők :((( ) számán nem látszik. Csak kíváncsi vagyok, hogy tényleg ennyien olvassák a történetet? Vagy mindenki rákattint 5x???? XDDDD Legalább egy kommentet írjatok vagy egy lájkot, hogy tetszik-e a történet, és megéri-e vele foglalkozni, mert sok mindenkit bejelöltem, de van aki még csak be sem lájkolja :( így meg nem tudom felmérni az olvasóközönség véleményét.