2014. július 21., hétfő

27. Almost There - Majdnem Ott


MAJDNEM OTT

Amint Luhan bement a szobájába, leült az ágyra és vett egy mély levegőt. Hogy lehet hogy Kris hyung Hyori nővérének a barátja?

Míg a nővérén gondolkodott, eszébe jutott a neve.

- Jieun... - ráncolta a szemöldökét. - Várjunk... Jieun... Nem így hívják... - mielőtt befejezhette volna a gondolatát, megcsörrent a telefonja. Üzenete érkezett. 

Elkerekedtek a szemei.

- Ah! Hyori-ssi! El is felejtettem! - sóhajtott, mielőtt a kijelzőre pillantott, de amint meglátta az üzenet küldő nevét, szemei még nagyobbra nyíltak. - S-sehun!

Azonnal megnyitotta az üzenetet. Beszélnem kell valakivel - olvasta, majd tekintete lejjebb siklott.

Később felhívlak. Kérlek, vedd fel. 

Nyelt egyet, mielőtt elkapta a szemeit a képernyőről. 

- Történt valami? - kérdezte magától, miközben vett egy mély levegőt.



A szobában teljes sötétség uralkodott, de a kinti épületek fényének segítségével láthattad Sehun alakját. Nyeltél egyet, míg ő ott állt előtted. 

- Ideges vagy, igaz? - érdeklődött.

Igaza volt, és a kérdéstől csak még idegesebbnek érezted magad. 

Sehun lassan feléd mászott. Láttad, ahogy vágyakozva harapdálja a száját, miközben szemeivel szinte felperzselt. Nagyot nyeltél, és zárt lábakkal hátrébb csúsztál az ágyon. Amint a hátad nekiütközött az ágy támlájának, Sehun arcán egy önelégült mosoly jelent meg. 

- Nagy veszélyben vagy, Hyori-ah - jelentette ki, ahogy két kezét az ágytámlának támasztotta, hogy közre fogja a tested. 

Olyan gyorsan és erőteljesen vert a szíved, hogy nagy levegőket kellett venned ahhoz, hogy valamennyire higgadtságot erőltess magadra. Érezted Sehun illatát és leheletét az ajkaidon, így sejtetted, hogy csak néhány centiméterre lehetett az arcodtól. Becsuktad a szemed, és oldalra fordította a fejed, hogy minél távolabb tudd magadtól. 

Sehun elkapta az állad, és visszafordította a fejed, mielőtt az ajkaidra nyomta az övét. El akartál menekülni, de sokkal erősebbnek bizonyult nálad. Hamarosan elmúlt az idegesség, ahogy a tested megadta magát. Ajkaid mozogni kezdtek, miközben mindkét tenyered a mellkasára vezetted. Ő egyik kezét, ami eddig az ágytámlát támasztotta, a hátadra csúsztatta, hogy közelebb húzzon magához, ezzel elérve, hogy mellkasotok egymásnak préselődjön. 

Elengedte az állad, mielőtt másik kezével a kulcscsontodat kezdte simogatni érzékien. Belenyögtél a csókba, ahogy érezted ujjait a vállaidon, amint finoman simogatnak mindkét oldalt. Sehun ajkain egy apró mosoly jelent meg, majd elhúzódott tőled. Közvetlenül a szemeidbe nézett, miközben beharapta a száját. Hirtelen nedves puszikkal halmozta el az arcod egészen addig, amíg el nem érte az állad. Beszívtad az ajkad, a hátad megfeszült, ahogy a fülcimpádon érezted a nyelvét. Néhány nyalintás után bele is harapott érzékeny testrészedbe. 

Ezután eltoldtad magadtól, hogy elhúzódj tőle, mire zavart arckifejezéssel nézett rád.

- Mi van? - kérdezte. 

Nagyot nyeltél, mielőtt megszólaltál volna.

- S-soensaengnim... n-nem kellene ezt tennünk...

Sehun elmosolyodott. 

- Valóban? Mi történt azzal a lánnyal, aki azt mondta, hogy azért fogok könyörögni neki, hogy szopjon keményebben? Aki azt mondta, hogy megszabadulna az össze ruhájától előttem? 

Teljesen elpirultál a szavaitól. Még jó hogy sötét volt, és nem láthatta mennyire zavarba jöttél.

Hirtelen érezted, ahogy a belső combodra simítja a tenyerét. 

- Gyerünk, csináljuk - mondta, majd egyik karja a derekad köré kígyózott, hogy közelebb vonjon magához.

Teljesen ledöbbentél, amikor hirtelen a semmiből, megcsókolta a melledet a blúzodon keresztül. 

- Úgy szeretném megkóstolni ezeket - jelentette ki, ahogy óvatosan megmarkolta az egyik melledet. Ráharaptál az ajkadra, és megpróbáltad visszatartani a feltörni készülő nyögéseket. 

Sehun lassan becsúsztatta a kezét a hátad mentén a póló alá. 

- Seonsaengnim! - szóltál rá, amikor érezted, hogy megáll a melltartód kapcsánál. 

- Tessék? - kérdezte.

- N-ne... - mielőtt még befejezhetted volna, már ki is kapcsolta a fehérneműd. Elvette a kezét a derekadról, és a pólód aljáért nyúlt, hogy minél gyorsabban megszabadítson a felesleges ruhadarabtól. Először ellenkezni akartál, de túl ijesztőnek találtad, hogy szembe szállj vele. 

Gyorsan visszahelyezte a karját a derekadra, és megszívott egy pontot a nyakad hajlatában. Ez valószínűleg az egyik legérzékenyebb pontod lehetett, mert a tested teljesen beleremegett, ahogy tovább szívogatta a bőröd. 

Ujjaid a hajába vezetted, és az élvezettől belemarkoltál lágy tincseibe. 

- Uhh... Nggh... S-seonsaengnim... - nyögdécseltél, miközben Sehun lassan lenyomott az ágyra. Ajkaival most már a kulcscsontjaidat kényeztette, s miután végzett, végignyalt a válladon. Fogai közé vette a melltartópántot, és lassan lehúzta a karodon. Ugyanezt tette a másik oldalt is. Miután mindkét pánt lent volt, a melltartó alól elő bukkantak eddig elrejtett kebleid.

Zihálni kezdtél, amikor megérezted a hideg fuvallatot  megkeményedett mellbimbódon. Sehun kezei felkúsztak kerek melleidre, és mutatóujjával apró köröket rajzolt rá.

- Nggh... - nyögtél fel.

A kinti fény segítségével tökéletesen láthatta dekoltázsod.

- Hibátlanok a melleid - suttogta, miközben lassan lehajolt.

Elakadt a lélegzeted, ahogy megérezted nyelvét a mellkasodon.

Néhány másodperccel később a mellbimbódat kezdte kényeztetni nedves izmával.

Belemarkoltál a lepedőbe, mielőtt egy sóhajt hagyta el a szád.

- Uhh... Ahhh...

Sehun egy gyors mozdulattal megpöckölte a bimbód, amivel teljesen az őrületbe kergetett. Ezután az egészet bevette ajkai közé, és nagyot szívót apró testrészeden. 

Hangos cuppanásokkal vált el tőled, mielőtt újra ás újra mellbimbódra tapadt. Ekkora már teljesen magadon kívül voltál.

Csak a mellbimbóim, és mindjárt megőrülök - gondoltad magadban. Mi lesz, ha oda lent... - még jobban elpirultál, ahogy ezen agyaltál.

Hamarosan elhúzódott tőled, és térdre ereszkedett az ágyon. Hallottad, hogy kicsatolja az övét, amitől teljesen izgatottá váltál. Basszus. Basszus. Most látni fogom Seonsaengnim férfiasságát. Basszus. Beharaptad az ajkad, miközben vártál.

- Yah - szólt Sehun.

Nagyot nyeltél.

Gyerünk, Seonsaengnim, mutasd meg nekem. Látni akarom, mekkora vagy - mondtad a fejedben, majd újabbat nyeltél.

- Yah! - szólt rád ismét.

- Mutasd már meg végre - mondtad, ahogy egyre türelmetlenebb és izgatottabb lettél.

- Mi a fenéről beszélsz? - kiabált Sehun, miközben összeráncolta a szemöldökét.

Miután hallottad a hangját, gyorsan visszatértek az értékeid.

Sötét alakját figyelted, majd felvontad az egyik szemöldököd. Mi történt? - kérdezted magadtól, ahogy lepillantottál testedre, amiről egyetlen ruhadarab sem hiányzott.

- Lehet, hogy sötét van, de látom a szemeid. Látom, hogy az ágyékomat bámulod már egy ideje. Szóval egyáltalán nem vagy ideges - állapította meg Sehun.

Csak a képzeletem játszott velem? Képzeltem az egészet? - Hirtelen megütötted az arcod, hogy észhez térítsd magad, és ezt Sehun is észrevette.

- Vagy annyira ideges voltál, hogy mocskos dolgokat képzeltél rólam, nem igaz? - kérdezte.

Elpirultál, és elkaptad róla a tekinteted.

Néhány pillanattal később Sehun lassan feléd mászott. Látva ezt, eszedbe jutott a képzeleted legelső jelenete.

Ó, ne. Ó, ne. Mindjárt valóra válik  - nyeltél egyet, és a szíved újra hevesebben kezdett verni.

Amint Sehun feléd került, lábai közé szorította a lábaid, és kezeivel közre fogta a fejed, miközben egyenesen a szemeidbe nézett. 

- Hosszú utat kell megtenned ahhoz, hogy megismerj engem, Hyori-ssi. Most elengedlek, de ha legközelebb behatolsz a magánéletembe, nem menekülsz meg ilyen könnyen.

Ezután hirtelen megsimogatta a fejed, ahogy folytatta.

- Most menj aludni. Holnap reggel visszamegyünk Szöulba.

Leszállt az ágyról, s mielőtt kiment volna a szobából még visszafordult.

- Feloltsam a villanyt vagy ne?

Nem válaszoltál.

- Akkor így hagyom. Jó éjszakát - mondta, majd eltűnt a szemed elől.

Hosszú utat kell meg tennem, hogy megismerjelek? - kérdezted magadban, rögtön azután, hogy kiment a szobából. - Akkor... végig fogom járni azt az utat - mondtad, miközben mellkasodra helyezted a tenyered. Hirtelen az ágyba ütötted a kezed, majd csalódottan a hajadba túrtál. Azt hittem, igaz volt! De csak a képzeletem játszott velem. Huh! Már majdnem látta a... Aish! - gondolkodtál, miközben mély levegőt vettél.



Sehun a nappaliba ment, és leült a kanapéra. Elővette a telefonját, majd tárcsázta Luhan számát. Nem számított rá, de reménykedett benne, hogy fel fogja venni. 

- L-luhan - szólt bele a telefonba.

Luhan egy szót sem szólt, de Sehun tudta, hogy figyel. 

- Luhan... nem kell beszélned... csak hallgass meg, kérlek - mondta, mielőtt vett egy mély levegőt. - Azt mondtad, hogy az lesz a legjobb mindkettőnknek, ha együtt maradunk, igaz? És megígértünk, hogy sosem nézünk rá egy lányra sem, mert haszontalanok vagyunk...


Luhan csak hallgatott a vonal túloldalán. Már olyan régóta hiányzott neki Sehun hangja. 

- Azt hiszem, nem tudom betartani az ígéretemet, Luhan - szólalt meg kis idő után Sehun. 

Hallva ezt, Luhan szíve kihagyott egy ütemet. Összeszorította a fogát, mielőtt Sehun ismét megszólalt. 

- Azt hiszem, én...

- Nem, te nem! - vágta rá azonnal. 


Sehun hirtelen valami furcsát érzett a szívében, amikor meghallotta Luhan hangját. Nagyot nyelt, majd újra beszélni kezdett:

- Luhan..

- Te sosem lehetsz igazi férfi! Már sosem lehetünk igazi férfiak, Sehun. Tele voltál fájdalommal, én pedig hagytam meghalni valakit. Gyengék vagyunk, Sehun. El kell fogadnod. Ha csak azért hívtál, hogy elmond, nem jössz vissza hozzám, mert ismét hetero lettél, akkor nem is kellett volna keresned. Te vagy a legrosszabb! - Ezzel Luhan kinyomta a telefont.  Összeszorította az állkapcsát, és vett egy mély levegőt, miközben a semmibe bámult. Aztán a tükörképére pillantott. El kell vennem tőled Hyorit, Sehun, még ha ez azt is jelenti, hogy át kell lépnem a határt - gondolta magában. 



Sehun leejtette a telefonját, miközben az emlékek, melyeket nagy erőfeszítések árán próbált elfelejteni, felvillantak az agyában. 

Nem lehetünk többé együtt, Sehun-ah.

Leesett a kanapéról, ahogy a hajába vezette ujjait, és idegesen tépni kezdte azt. Könnyei patakokban folytak le az arcán. 

Szakítsunk.

Kiabálni kezdett, majd felrúgta az útjában lévő tárgyakat. 

Nem vagyok beléd szerelmes.



Teljesen a gondolataidba voltál mélyedve, amikor egyszer csak meghallottad Sehun kiabálását. Azonnal kiugrottál az ágyból, és kiszaladtál a szobából, hogy megnézd, mi történik. Sehun a padlón volt, kezeivel a haját markolta, miközben sírva és kiabálva a kanapét rugdosta. 

- Yah, Sehun-ssi! - futottál felé, de még akkor sem hagyta abba a kitörését. Nagyot nyeltél, ahogy megragadtad a kezét, mielőtt kitépte volna gyönyörű hajtincseit. - Oké, oké! Többet nem fantáziálok rólad, rendben? - kiáltottál rá. 

Ezzel végül sikerült magadra vonni a figyelmét. 


Azt hiszem, szegény Sehun teljes idegösszeomlást kapott. xD És Hyori milyen kis cuki és naív, amiért azt hiszi, hogy miatta.
Igazából már tegnap este be akartam fejezni ezt a fejezetet, de nagyon lusta és fáradt voltam. Már csak egy kicsi hiányzott belőle, amikor este tízkor rám tört az álmosság. Csak egy órára akartam lepihenni, sé mondtam is tesómnak, hogy keltsem már fel. fel is keltett olyan fél 12kor, de nekem olyankor már mindegy. xD Ki voltam ütve és csak aludni akartam. 
Na de most itt van, és nagyon örülnék neki, ha sokan írnátok és lájkolnátok, azért is hogy ösztönözzetek engem, mivel szerdán elutazom és csak hétfőn térek vissza, addig mobilról leszek, úgy viszont nem tudok fordítani. Holnap még megpróbálok összehozni egy fejezetet, de ahhoz nagyon sok ösztönzésre lesz szükségem, mert ellustultam :P

Aki esetleg még nem olvasta volna: x  
Ez az új Sehunos ficem 2. fejezete. Akit érdekel, nyugodtan olvassa el ^^

És néhány napja már tervezgetek egy OS-t, csak nem tudtam, hogy kivel és miről, aztán tegnap fordítás közben egyszer csak megvilágosodtam, és mivel azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy ebben a történetben Sehun kapja meg a nőt, és nem Kai, ezért úgy döntöttem, hogy a mi drága, perverz és gonosz Jonginunknak is írok egy befejezést. Habár nem fog kapcsolódni ehhez a történethez, az OSben ugyanúgy egy köcsög tanárt fog alakítani. Tudom, hogy ez a tanár-diák cucc kissé sablonos, de már régóta vágyom egy ilyenre, és minden tőlem telhetőt megteszek majd, hogy ne legyen sablonos ^^

5 megjegyzés:

  1. Ah istenem, nem ertettem, hogy hogy kepzelodott, aztan hogy jott utanna a valosag, na meg parszor elolvasom. Istenem, nagyon imadom ezt a ficit es annyira halas vagyok, hogy leforditod nagyon-nagyon koszonom. Es ne legyel lusta szamitok rad nagyon. ♥♥♥♥

    VálaszTörlés
  2. úúúúristeeeen!!! két napja egyfolytában az oldalt frissítem és várom az új részt és most ahhw:33 kell nekem még valami hunhan, mielőtt a történet egyértelműen lezáródna [az más kérdés, hogy lesz-e benne] :33 és omg ezek aztán a hangulatingadozások!! :o :D

    VálaszTörlés
  3. uram atyám hát majdnem megtörtént az aminek kellett jaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj de csak majdnem. Na mostmár tövig fogom rágni a körmeimet a folytatásért :) fantasztikusan várom de komolyan el se tudod hinni hogy mennyire :D

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Aaaahhhhh!!!
    Nagyon teetsziik!! Kedvenc párosításom a tanár-diák szval uuu boldog vagyok h erre a ficcre rátaláltam :-)
    Hamar fordiiitsd a köviit!!! Légyszi!!

    VálaszTörlés