24. Oh My

OH MY

- Megkaphatnám Sehun oppa és Hyori szobájához a beléptető kártyát? - kérdezte Oh Jieun az egyik biztonsági őrtől.

- De, Agassi...

- Már szóltam az apámnak...

Mivel nem volt más választása, a biztonsági őr odaadta neki a kártyát. Jieun elmosolyodott és megköszönte, mielőtt elindult a szobátok felé. 

Amint kinyitotta az ajtót, hangosan megszólalt:

- Oppa! Hyori-ssi! Nem játszunk valami... - A beléptető kártya kiesett a kezéből, ahogy meglátott titeket az ágyon egymás karjai közt aludni.

---

Mélyen aludtál, amikor valami zajosra lettél figyelmes. Morogtál egy picit, összeráncoltad a szemöldököd, majd kerestél egy másik kényelmes pozíciót. 

- Mégis mi ez? - hallottál még egy hangos kiáltást. Erre Sehun és te is felnyitottátok a szemeteket. A testetek egymáshoz volt préselődve, miközben átöltétek egymást. Azonnal eltoltad magadtól Sehunt, amivel sikerült elérned, hogy leessen az ágyról.  - Oppa! Te és Hyori... együtt vagytok?! 

Sehun, miután fájdalmasan morgott egyet, Oh Jieunra nézett. 

- Yah...

- Elve... Yah! - Sehun megragadta Jieun lábát, amitől a lány is a földre esett. Gyorsan eltakarta a száját, miközben szúrós tekintettel pislogott rá.

- M-menj ki, beszélnem kell Hyorival.

Jieun összeráncolta a szemöldökét.

- Miért? Hyori annyi idős, mint én. Öt évvel idősebb vagy nála, szóval az pedofilságnak számítana, ha...

- Csak menj ki, kérlek!

Meglepődtél, a szemeid elkerekedtek attól, ami hallottál.  Miután Oh Jieun elhagyta a szobátokat, Sehunra pillantottál, aki épp kócos hajába túrt, miközben a hálószoba ajtófélfájának támaszkodott.

- Ö-öt évvel idősebb?! Úgy érted, hogy... csak h-húsz éves vagy? - kérdezted teljesen összezavarodva.

Sehun bólintott, majd összefonta a karjait a mellkasa előtt.

Összeráncoltad a szemöldököd.

- De... legutóbb... azt mondta, hogy... három évvel ezelőtt még diák voltál. Nem igaz?

Ismét egy bólintás volt a válasz.

- És, hogy két évvel ezelőtt kezdtél tanítani.

Újabb bólintás.

- Úgy érted, hogy... tizenhét éves voltál... amikor befejezted az iskolát?!

- Ki mondta, hogy befejeztem az iskolát? - kuncogott Sehun, mire még inkább összezavarodtál.

Az ágy felé sétált, majd leült melléd, s rád nézett.

- Csak az első évet végeztem el, aztán úgy döntöttem, hogy ott hagyom.

- M-miért? Csak nem a perverz lányok miatt? - Sehun másodpercekig bámult rád, mielőtt folytatta:

- Így is mondhatjuk.. - felhúztad a szemöldököd. - De nem igazán... mert akkor fel kellett volna mondanom akkor, amikor meg tudtam, hogy milyen gondolataid vannak rólam, ha ez lett volna az oka annak, hogy ott hagytam az iskolát. - Elpirultál, ahogy szúrós szemekkel néztél rá.

Hirtelen megcsörrent a telefon. Sehun az éjjeliszekrényre nézett, majd kinyomta a telefont, ahogy megszólalt.

- Azt mondtad velem jössz, igaz?

- Hová? - kérdezted.

- Meglátogatni az anyukámat - válaszolt.

- Ó, persze. Találkozni akarok Sehun-ssi mamájával. Biztos gyönyörű lehet.

Sehun megköszörülte a torkát, majd rád mosolygott.

- Természetesen. Gyönyörűnek kell lennie, ahhoz, hogy ilyen jóképű fia legyen.

- Milyen arrogáns - forgattad a szemed, miközben motyogtál.

- Gyere, menjünk. Így korábban érhetünk vissza. Még virágot is  vennem kell.

Elmosolyodtál magadban, míg Sehun kisétált a szobából.

Milyen édes fiú.

---

- T-temető? - kérdezted, miután megálltatok a kocsival. Sehun elmosolyodott és bólintott, mielőtt elvette a virágokat a hátsó ülésről. Odaadta a saját csokrod is.

- Itt dolgozik az anyukád?  - érdeklődtél, mire Sehun rád pillantott és kuncogott egyet.

- Nem, de itt szokott lenni - mondta, ahogy kiszállt a kocsiból. Összeráncoltad a szemöldököd és követted őt.

- Miért szokott itt lenni? Nem ijesztő itt?

Sehun egyik ujját az ajkaidra helyezte és suttogva közelebb hajolt.

- Ne hangoskodj! Ez egy szent hely - bólintottál, majd folytattátok az utat.

Kis idő múlva Sehun megtorpant, ránéztél, s már éppen kérdőre akartad vonni, amikor észrevetted, hogy lefelé néz. Követted a tekintetét, s láttad, hogy egy sírkőt figyel. Elolvastad a rajta lévő feliratot.

Hun Ji Oh... Ez azt jelenti, hogy... 

- Már tíz éve, hogy itt van - szólalt meg Sehun. Sajnálattal pillantottál rá, ahogy folytatta a beszédet: - Tíz éves voltam, amikor elment. - Néhány másodperccel később letérdelt, és letette a csokrot az anyja sírja elé. - Anya... Sajnálom, hogy ilyen későn látogatlak meg - mély levegőt vett - Tudod, hogy min megyek keresztül most, igaz? Megértesz, ugye? Sajnálom, hogy nem fejeztem be a főiskolát, ahogy ígértem. De ne aggódj, most diákoknak segítek, hogy elvégezzék... például ennek a lánynak - pillantott fel rád Sehun, s intette, hogy tedd le a csokrot.

Letérdeltél mellém és a sírkőre mosolyogtál.

- Hello, Mrs. Oh. A nevem Lee Hyori... és a fia egyik diákja vagyok - mondtad. Sehunra pillantottál, aki szintén a sírkőre mosolygott.

- Arról nem is beszélve anya, hogy ez a lány odáig van a professzoráért.

Elkerekedett a szemed, s már épp le akartad szidni, amikor suttogva fordult feléd.

- Ugye nem akarsz leordítani az édesanyám sírja előtt? - Becsuktad a szád, és nyeltél egy nagyot.

- És arról nem is beszélve Mrs. Oh, hogy a múltkor rajta kaptam a fiát... Mmf - Sehun hirtelen befogta a szád és rád nézett.

- Nem tudja - súgta összeszorított fogakkal.

Miután mindketten elbúcsúztatok Sehun anyukájától visszamentetek a kocsihoz. Rá néztél.

- Yah! Mond csak, én vagyok az egyetlen aki tudja, hogy meleg vagy az ex-barátodon kívül? - kérdezted.

Sehun beindította a motort, mielőtt megszólalt:

- Nem tudom - mondta, mire megforgattad a szemed. - Nem megyünk valahová egy kicsit? - kérdezte út közben.

- Hová? - kérdezted.

- A lakásomra.

- Van saját lakásod? - Sehun bólintott.

- Wow. Ez a ház hatalmas és egyszerű. Tetszik - jelnetted ki, ahogy összecsaptad a kezed.

Sehun csak mosolygott, miközben kinyitotta a kaput és az ajtót. Feloltotta a villanyt, majd beinvitált.

- Gyere be.

Körbe néztél. Valóban elegáns ház volt, minden modern.

- Nincs itt senki? - érdeklődtél, mire Sehun megrázta a fejét, jelezve, hogy nincs. Nagyot nyeltél a nyugtalanságól, miután rájöttél, hogy csak ketten voltatok a saját házában. Megköszörülted a torkod: - M-miért van ekkora házad?

- Valójában a családomé, de ők szívesebben maradnak szállósában, mint itt - válaszolt, miközben helyet foglalt a kanapén.

- H-hogy-hogy? - faggattad tovább, még mindig nyugtalanul. Sehunnak is feltűnt, ahogy dadogsz.

- Hyori-ah. Gyere ide - hívott, megveregetve maga mellett a helyet.

- Minek?

- Csak ülj ide - mondta, mire engedelmeskedtél. Távolságot tartva, de leültél mellé. Sehun közelebb húzódott hozzád, mire hátrálni kezdtél. Egészen addig ment ezt, amíg neki nem ütköztél a kanapék támlájának.

- Y-yah! - néztél rá. Sehun arca egészen közel volt.

- Miért vagy ilyen ideges? - vigyorgott.

Nagyot nyeltél.

- Mmmm-miről beszélsz?

Sehun hirtelen a karfára tette egyik kezét, úgy mintha biztonsági öv lenne. Megigazított néhány hajtincset, a fülled mögé tette őket, miközben az arcodat bámulta.

- Érzem a testedből áradó feszültséget. Miért van ez? - Nyeltél egyet, de csendbe maradtál.

Sehun lassan hajolt közel az arcodhoz, te pedig azonnal lecsuktad pilláid készen állva arra, hogy megérezd ajkait a tiéden.

De néhány másodperc elteltével sem történt semmit, így kinyitottad a szemed. Láttad, hogy Sehun már előtted áll, miközben téged néz.

- Nagyon tetszhetett, ahogy a szállodában csókolóztunk, igaz? - kérdezte. Felnéztél rá, arcod teljesen kipirult. - Ne aggódj! Nekem is tetszett, szóval bármikor megismételhetjük. Csak nem most - mondta, ahogy sétálni kezdett. - Szeretnéd megnézni a szobám? - kérdezte. Rápillantottál.

- Ez az - mondta Sehun, majd kinyitotta az egyik helység ajtaját. Követted őt, a szemeiddel körbe jártad a helységet.

- Wow, ilyen tiszta szobája csak buziknak van - jelnetted ki, ahogy leültél az ágyra.

- Tényleg? Nem hiszem, hogy ennek bármi köze lenne ahhoz, hogy melyik nemhez vonzódom - nézett rád Sehun.

- Dehogynem! A férfiak rendetlenek a dolgaikkal - húztad fel az egyik szemöldököd.

- Nem mind.

- Majdnem mind.

- De nem mind.

- Igen, de majdnem minden férfi...

- Nos, akkor igazam van! Nem minden férfi rendetlen.

- Jól van! Most miért vagy dühös?

Sehun vett egy mély levegőt, majd keresett egy törölközőt a szekrényében.

- Érezd otthon magad. Elmegyek fürdeni - mondta anélkül, hogy rád nézett volna. Megforgattad a szemed, és keresni kezdtél valamit. Összeráncoltad a szemöldököd, ahogy lefeküdtél az ágyon.

- A kocsiban felejtettem a telefonom. Ugh - sóhajtottál.

---

- Miért nem válaszol?! Teljesen megőrjít! - morogta Luhan, majd eldobta a telefont, és ledőlt az ágyra. Miközben a plafont bámulta, összehúzta a szemöldökét, és hirtelen felült. - Miért érdekel egyáltalán? - kérdezte magától. - Nem mintha nem tudnék élni a válasza nélkül.

Néhány másodperccel később megszólalt a mobilja. Szemei elkerekedtek és a telefonért rohant, de amint rájött, hogy mástól jött üzenete, pillanatnyi izgalma elmúlt. 

Mielőtt megnyitotta volna az üzenetet, a küldő hívni kezdte. 

Luhan megforgatta a szemeit, ahogy felvette a telefont.

- Mit akarsz, Wu Yi Fan? 

---

Hirtelen hallottad, ahogy valaki Sehunt hívja a földszintről. Egy női hang volt. 

Összeráncoltad a szemöldököd.

Nem azt mondta, hogy nincs itt senki? - kérdezted magadtól, miközben a fürdőszoba felé sétáltál. 

- Sehun-ssi... - kopogtál az ajtón. 

- Nyitva - hallottad Sehun hangját bentről. Lassan benyitottál. - Mi az? - kérdezte, s épp a fürdőkabinban állt, a függönnyel takarta el magát.

- Azt mondtad, hogy nincs itt senki, de valaki a földszinten téged...  - Erre kikukucskált a függöny mögül.

- Lány?  - érdeklődött kissé kétségbeesve, mire bólintottál.

- Sehun-ah! Hol vagy? - hallottátok egy lány hangját ismét.

Sehun szemei elkerekedtek, gyorsan megragadta a kezed, és behúzott a kabinba eltakarva mindkettőtöket a függönnyel.

Kipattantak a szemeid, ahogy Sehun a teste és a fal közé préselt, miközben kezével befogta a szád. Az ismerteken lány hangja egyre közelebbről hallatszott, mielőtt kinyílt a fürdőszoba ajtaja.

---

Woah, vajon ki lehet az újabb szereplő?
Ez egy nagyon aranyos fejezet volt, nekem nagyon tetszett. A következő részben pedig... haha nem árulom el :P Holnap megtudjátok. Írjatok nekem bátran :P

Itt pedig megtalálhatjátok az első, saját történetem prológusát. x Remélem elolvassátok, és tetszeni fog  ^^